Galéria
A Szentírásból:
"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." János evangéliuma 3,16
Isten hozta a Besnyői Passió honlapján!
Kedves Látogató!
Fontos információ!!! A szervezők eredeti szándéka szerint, továbbra is évente lesz Besnyői Passió! Tehát a következő 2011 április 17-én 16 órakor, Virágvasárnap.
Ide kattintva megtekinthetö a 2010-es elöadás beharangozó kisfilmje.
A 2009-es előadásról készített film DVD formátumban megvásárolható a kegytárgyboltban 2000 forintért. Ezzel az összeggel minden vásárló a következő előadást támogatja.
A Besnyői Passió Mel Gibson Passió című filmjére, valamint boldog Emmerich Anna Katalin látomásaira épül. Fontos eleme a zene, mely a Passió és a Gladiátor c. filmek zenéiből lett összeválogatva. Különlegessége, hogy a nézőközönség is részese lehet a játéknak. Minderről részletesebben "Az elöadásról" fejezet alatt olvashat.
A passiójáték megtekintése ingyenes!
A 2011-es próbák időpontjai:
március 24. csütörtök, 16:00 udvari próba
március 26. szombat, 16:00 udvari próba
március 27. vasárnap, 14:00 udvari próba
március 31. csütörtök, 17:00 keresztutas próba
április 7. csütörtök, 17:00 keresztutas próba
április 10. vasárnap, 14:00 teljes próba
április 13. szerda, 17:00 teljes próba
április 15. péntek, 17:45 jelmezes próba
április 16. szombat, 16:00 főpróba
április 17. vasárnap, 16:00 BESNYŐI PASSÓ
REMÉNYÜNK FORRÁSA:
a KERESZT, amelyből ÉLET fakad!
A keresztény élet középpontjában ott találjuk a keresztet, mely a szenvedés szimbóluma. Minden imánkat a kereszt jelével, keresztvetéssel kezdjük és fejezzük be. Nemcsak templomaink tornyán, de szobánk falán és sokaknak a nyakláncán is ott van Jézus keresztjének mása. Ez érthető, hiszen Jézus életének csúcspontja, az ő kereszten való szenvedése és halála volt. János evangéliumában Jézus így vall erről: „Most mélyen megrendült a lelkem. Mit is mondjak? Atyám! Szabadíts meg ettől az órától. De hiszen éppen ezért az óráért jöttem. Atyám, dicsőítsd meg nevedet!” (Jn 12,27) Ez Jézus órája, itt teljesedik be a küldetése, itt valósítja meg a megváltást, itt dicsőíti meg az Atyát.
Jézus azért jött, hogy elhozza a földre azt a szeretetet, ami Istenben van; és a szeretetnek a legmagasabb szintű kifejeződése, a szeretetből vállalt szenvedés és halál. Az utolsó vacsorán ő maga tanította: „Senkinek sincs nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).
Erről a megváltó szenvedésről, a szenvedés fölfoghatatlanul nagy értékéről szól Szent Pál igehirdetése: „Mi a megfeszített Krisztus hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg oktalanság, de a meghívottaknak Isten ereje és Isten bölcsessége” (1 Kor 1,23). Vagy máshol még erősebben fogalmaz: „Nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről” (1Kor 2,2).
A II. Vatikáni Zsinat után teljesebb látásunk van a kereszt és szenvedés titkáról. Éppen bibliai és ősegyházi alapon együtt látjuk a föltámadással, ezt nevezzük „húsvéti misztériumnak”, húsvéti titoknak.
A Zsinat Liturgiáról szóló konstitúciójában ezt olvashatjuk: „Az ember megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művét az Úr Jézus teljesítette be, elsősorban áldott szenvedésének, a halálból való föltámadásának és dicsőséges mennybemenetelének húsvéti misztériuma által. Így halálával halálunkat megtörte, és az életet föltámadásával újjászerzette.” A húsvéti misztérium: Jézus szenvedésének, halálának és föltámadásának egységét jelenti.
Olyan ez, mint egy érem két oldala: a megfeszített és a föltámadott Úr! Halál a föltámadás érdekében. Halál, amely magában rejti a föltámadást.
Jézus erről beszél a búzaszem hasonlatában és a hozzáfűzött paradoxonnak tűnő magyarázatban: „Bizony, bizony mondom nektek: ha a búzaszem nem esik a földbe és el nem hal, egyedül marad; de ha elhal, sok termést hoz. Aki szereti életét, elveszíti azt; aki viszont gyűlöli életét e világon (vagyis szeretetből vállalja a szenvedést), megmenti azt az örök életre.” (Jn 12,24).
Ez a keresztény élet dinamikája és foglalata, erre kaptunk meghívást a keresztségben, ezt a titkot próbáljuk élni a mindennapi élet fáradalmai és megpróbáltatásai között:
„Nem tudjátok, hogy akik Jézus Krisztusban megkeresztelkedtünk, az ő halálára keresztelkedtünk meg? A keresztségben ugyanis vele együtt eltemetkeztünk a halálba, hogy amiként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is új életet éljünk.” (Róm 6,3k).
A pászka, a húsvét átmenetet jelent. Jézus átmegy a halálból az életbe, mégpedig az új életbe, a dicsőségbe. Az egyes kereszténynek a húsvéti titok azt jelenti, hogy Jézussal együtt már most meghal – a szenvedés elfogadásával -, és feltámad! Átmegy a halálból az életbe. Ezt tanítja János apostol. „Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket” (1 Jn 3,14). „Aki igémet hallgatja és hisz annak, aki engem küldött (…) már átment a halálból az életbe” (Jn 5,24).
A szeretetből vállalt és fölajánlott szenvedéseinkkel mi is kimutathatjuk Isten iránti engedelmességünket és szeretetünket. És Jézussal egyesülten mi is hozzájárulhatunk az egyház építéséhez és a világ megváltásához. - Ha így teszünk, akkor érthetővé válik Szalézi Szent Ferenc mondása. "Ha az angyalok irigyelhetik az embert, annak két oka lehet. Az egyik, hogy Isten szenvedett az emberekért, a másik, hogy az emberek szenvedhetnek Istenért".
Plébániaközösségünk minden tagjának és a Virágvasárnapi Passio látogatóinak Áldott Ünnepet, és a Feltámadottal való találkozás Felemelő Örömét Kívánom:
Turai János atya