A Szentírásból:

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." János evangéliuma 3,16

Isten hozta a Besnyői Passió honlapján!

Kedves Látogató!

A Besnyői Passió 2017-ben április 9-én, Virágvasárnap, 16 órakor kerül bemutatásra. A főpróbára 8-án, 16 órakor kerül sor. Mindkettő ingyenesen megtekinthető! Rossz időjárás esetén is lesz passió, ebben az esetben a tempolmban tartjuk meg.

A 2009-es előadásról készített film DVD formátumban megvásárolható a kegytárgyboltban 2000 forintért. Ezzel az összeggel minden vásárló a következő előadást támogatja.

A Besnyői Passió Mel Gibson Passió című filmjére, valamint boldog Emmerich Anna Katalin látomásaira épül. Fontos eleme a zene, mely a Passió és a Gladiátor c. filmek zenéiből lett összeválogatva. Különlegessége, hogy a nézőközönség is részese lehet a játéknak. Minderről részletesebben "Az elöadásról" fejezet alatt olvashat.

A passiójáték megtekintése ingyenes!

A Kossuth Rádió "A hely" című műsora, melyet a 2016-os főpróbán készített Farkas Erika és stábja.

A 2017-es próbák időpontjai:

Márc. 18. szombat 16h udvari próba

Márc. 19. vasárnap 14h teljes próba (elmarad)

Márc. 23. csütörtök 17h Golgota próba (elmarad)

Márc. 24. péntek 17h Golgota próba (elmarad)

Ápr. 1. szombat 14h Golgota próba

Ápr. 2. vasárnap 14h Golgota próba

Ápr. 7. péntek 17h jelmezes próba

Ápr. 8. szombat 16h FŐPRÓBA

Ápr. 9. Virágvasárnap 16h ELŐADÁS

A Golgota próbák szereplői: Jézus, két lator, Kaifás, Annás, Mária, Mária Magdolna, János, római katonák.

A teljes próbákhoz természetesen mindenkire számítunk.

REMÉNYÜNK FORRÁSA:
a KERESZT, amelyből ÉLET fakad!

A keresztény élet középpontjában ott találjuk a keresztet, mely a szenvedés szimbóluma. Minden imánkat a kereszt jelével, keresztvetéssel kezdjük és fejezzük be. Nemcsak templomaink tornyán, de szobánk falán és sokaknak a nyakláncán is ott van Jézus keresztjének mása. Ez érthető, hiszen Jézus életének csúcspontja, az ő kereszten való szenvedése és halála volt. János evangéliumában Jézus így vall erről: „Most mélyen megrendült a lelkem. Mit is mondjak? Atyám! Szabadíts meg ettől az órától. De hiszen éppen ezért az óráért jöttem. Atyám, dicsőítsd meg nevedet!” (Jn 12,27) Ez Jézus órája, itt teljesedik be a küldetése, itt valósítja meg a megváltást, itt dicsőíti meg az Atyát.
Jézus azért jött, hogy elhozza a földre azt a szeretetet, ami Istenben van; és a szeretetnek a legmagasabb szintű kifejeződése, a szeretetből vállalt szenvedés és halál. Az utolsó vacsorán ő maga tanította: „Senkinek sincs nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).
            Erről a megváltó szenvedésről, a szenvedés fölfoghatatlanul nagy értékéről szól Szent Pál igehirdetése: „Mi a megfeszített Krisztus hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg oktalanság, de a meghívottaknak Isten ereje és Isten bölcsessége” (1 Kor 1,23). Vagy máshol még erősebben fogalmaz: „Nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről” (1Kor 2,2).
            A II. Vatikáni Zsinat után teljesebb látásunk van a kereszt és szenvedés titkáról. Éppen bibliai és ősegyházi alapon együtt látjuk a föltámadással, ezt nevezzük „húsvéti misztériumnak”, húsvéti titoknak.
A Zsinat Liturgiáról szóló konstitúciójában ezt olvashatjuk: „Az ember megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művét az Úr Jézus teljesítette be, elsősorban áldott szenvedésének, a halálból való föltámadásának és dicsőséges mennybemenetelének húsvéti misztériuma által. Így halálával halálunkat megtörte, és az életet föltámadásával újjászerzette.” A húsvéti misztérium: Jézus szenvedésének, halálának és föltámadásának egységét jelenti.
Olyan ez, mint egy érem két oldala: a megfeszített és a föltámadott Úr! Halál a föltámadás érdekében. Halál, amely magában rejti a föltámadást.
            Jézus erről beszél a búzaszem hasonlatában és a hozzáfűzött paradoxonnak tűnő magyarázatban: „Bizony, bizony mondom nektek: ha a búzaszem nem esik a földbe és el nem hal, egyedül marad; de ha elhal, sok termést hoz. Aki szereti életét, elveszíti azt; aki viszont gyűlöli életét e világon (vagyis szeretetből vállalja a szenvedést), megmenti azt az örök életre.” (Jn 12,24).
            Ez a keresztény élet dinamikája és foglalata, erre kaptunk meghívást a keresztségben, ezt a titkot próbáljuk élni a mindennapi élet fáradalmai és megpróbáltatásai között:
„Nem tudjátok, hogy akik Jézus Krisztusban megkeresztelkedtünk, az ő halálára keresztelkedtünk meg? A keresztségben ugyanis vele együtt eltemetkeztünk a halálba, hogy amiként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is új életet éljünk.” (Róm 6,3k).
A pászka, a húsvét átmenetet jelent. Jézus átmegy a halálból az életbe, mégpedig az új életbe, a dicsőségbe. Az egyes kereszténynek a húsvéti titok azt jelenti, hogy Jézussal együtt már most meghal – a szenvedés elfogadásával -, és feltámad! Átmegy a halálból az életbe. Ezt tanítja János apostol. „Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket” (1 Jn 3,14). „Aki igémet hallgatja és hisz annak, aki engem küldött (…) már átment a halálból az életbe” (Jn 5,24).
A szeretetből vállalt és fölajánlott szenvedéseinkkel mi is kimutathatjuk Isten iránti engedelmességünket és szeretetünket. És Jézussal egyesülten mi is hozzájárulhatunk az egyház építéséhez és a világ megváltásához. - Ha így teszünk, akkor érthetővé válik Szalézi Szent Ferenc mondása. "Ha az angyalok irigyelhetik az embert, annak két oka lehet. Az egyik, hogy Isten szenvedett az emberekért, a másik, hogy az emberek szenvedhetnek Istenért".

            Plébániaközösségünk minden tagjának és a Virágvasárnapi Passio látogatóinak Áldott Ünnepet, és a Feltámadottal való találkozás Felemelő Örömét Kívánom: 

Turai János atya

websas.hu